A ZSÁMBÉKI ÖREGTEMPLOM ÉS KÖRNYEZETÉNEK MEGÚJÍTÁSA
A zsámbéki templomrom Magyarország páratlan építészettörténeti és műemléki értéke. Ennek az értéknek a megőrzéséhez az előző generációk is hozzájárultak, és a mi korunk sem bújhat ki a felelősség alól, hogy csorbítatlanul továbbadja azt a következő nemzedékeknek. A jelen értékek megőrzését elősegítheti, ha az épületegyüttest új élettel tudjuk megtölteni, és eredeti funkciói közül egyeseket vissza lehet hozni a mai igényekhez alkalmazkodva. Ugyanakkor bármilyen rekonstrukció a XXI. század alkotása lenne, amely felülírná és jóvátehetetlenül eltörölné az összes korábbi korszak nyomát.
Feladatunk tehát mindezen értékek együttes megőrzése, amiből az következik, hogy a templomromot lényegében – a szükséges állagvédelmi, konzerválási beavatkozások mellett – a mai állapotában kell fenntartanunk. A történetileg kialakult, ikonikus látvány eltorzítása vagy nagyfokú átalakítása megfosztaná a jövő generációit attól a szabadságtól, hogy maguk dönthessenek az emlék további sorsáról.
A romállapot fenntartása és konzerválása nem jelenti azt, hogy az épületegyüttes alkalmatlan lenne a jelen kor igényeinek kielégítésére. Amellett, hogy a legteljesebb esztétikai élményt a tájban elhelyezett, egyedi látványt nyújtó rom szolgáltatja, ezen állapot megőrzése is lehetőséget biztosít az egykori szakrális funkciók egyes elemeinek visszatérésére. Azzal jelenleg nem számolhatunk, hogy a XIII. vagy a XV. századihoz fogható létszámú szerzetesi közösség rendszeres használatára lenne igény, ellenben mind a premontrei rend, mind a világi hívek részéről különféle alkalmakhoz kötődő, eltérő befogadóképességet feltételező liturgikus eseményekre alkalmassá lehet tenni az épületet. Így a szakrális funkció visszatérhet az ősi falak közé.
Javaslatunk alapján a rendszeres kisközösségi használattól a családi eseményeken át a tömegeket megmozgató alkalmi szertartásokig valamennyi igény kielégíthető. Az a páratlan építészeti állapot, amelyet a félig romos szerkezet biztosít, egyszerre öleli körül a liturgikus eseményeket, és hagyja meg a tér nyitottságát.
A tervezési program elemeivel (fogadó épület, kiállító terek, rendezvényház, multifunkcionális tér, rendház) alapvetően egyetértve, azokat a dombtetőt körbe ölelő támfalrendszert felújítva, annak tereptárgyszerű részeként fogalmaztunk meg, ahol a központi tér egyszerre ad helyet kis és nagy rendezvények miközben az új funkcionális elemek mindegyikéből új és izgalmas rálátásokat nyújt a látogatónak.
Tervünk –az alapvetően a visszaépítést támogató elbírálás ellenére – kiemelt megvételben részesült.